This is the html version of the file http://www.linuxvilag.hu/system/files/pdf/cikk/43/cikk_43_14_21.pdf.
G o o g l e automatically generates html versions of documents as we crawl the web.
To link to or bookmark this page, use the following url: http://www.google.com/search?q=cache:EWKFsyK_YHAJ:www.linuxvilag.hu/system/files/pdf/cikk/43/cikk_43_14_21.pdf+site:linuxvilag.hu+pdf&hl=en&ct=clnk&cd=1&gl=hu&client=firefox-a
Google is neither affiliated with the authors of this page nor responsible for its content.
These terms only appear in links pointing to this page: pdf
Page 1
zenefájl-szerkesztő program minden hangokkal
dolgozó felhasználó nélkülözhetetlen eszköze, hi-
szen ezzel lehet a rögzített hangokat szerkeszteni,
kozmetikázni és finomítani. Ezen műveletek némelyike
a szövegszerkesztésben is megszokottakhoz hasonlóan
folyik – ilyen például a kivágás/másolás/beillesztés művelet-
csoport –, mások viszont csak a hangszerkesztés területére
jellemzőek.
Ez a cikk egy gyors kirándulásra invitálja az olvasót
a linuxos hangszerkesztő programok világában. Nincs szük-
ség arra, hogy bármilyen speciális dolgot tudjunk a digitális
hangról vagy a digitális hangfeldolgozás elméletéről, és ha
a bemutatott programok bármelyikét kedvünk szottyanna
kipróbálni, azt is könnyen megtehetjük. Hiszen nincs másra
szükségünk, csak egy működő hangrendszerrel rendelkező
gépre. Mielőtt azonban nekivágnánk felfedező utunknak,
vizsgáljuk meg, mire is jó egy átlagos hangszerkesztő és ho-
gyan kell használni.
A közös tulajdonságok
A hangszerkesztés egyes műveletei legkönnyebben grafikus
felületen hajthatók végre. A hangadatok láthatóvá tételével
könnyen kikereshetők a problémás részek, mint például
a szünetek vagy az amplitúdó-tüskék. Azzal, hogy a módo-
sításra váró részeket gyorsan meg tudjuk keresni, nagymér-
tékben felgyorsul az egész szerkesztési folyamat. A fájl
egyes területeit pontosan ki tudjuk jelölni, a közelítési/távo-
lítási lehetőségek pedig bármely ponton lehetővé teszik
a nagyítást vagy kicsinyítést. Ez azért hasznos, mert így
könnyen és gyorsan tudunk nagy fájlrészeket szerkeszteni,
vagy egy-egy nagyon pontosan behatárolt, apró részt érintő
műveletet végrehajtani.
Egy jól megtervezett hangszerkesztő programnak min-
denféleképpen rendelkeznie kell az alábbi műveletek
lehetőségével:
• Kivágás/másolás/beillesztés
• Összeillesztés/beszúrás/csere
14
Linuxvilág
Összefoglaló a Linux hangszerkesztőiről
Akár a munkaasztalunk eseményeihez készítünk menő hanghatásokat, akár
zenealbumainkat szeretnénk digitalizálni, mindenképpen szükségünk lesz a most
következő programok valamelyikére.
Vezérfonal
1. táblázat A zeneszerkesztők képességei
Szerkesztőprogram
ALSA
JACK
LADSPA
GUI
Méretkorlát
Licenc
Snd
i
i
i
Motif, GTK [1]
lemezhely
GPL
MiXViews
n [2]
n
n
InterViews
memória
[3]
DAP
n [2]
n
n
XForms
memória
GPL
Audacity
i
i
i
wxGTK
lemezhely
GPL
ReZound
i
i
i
FOX
lemezhely
GPL
Sweep
i
i
i
GTK
lemezhely
GPL
GLAME
i
n
i
GTK
lemezhely
GPL
LAoE
n [2]
n
n
Java
lemezhely
GPL
Swami
i
i
i
GTK
lemezhely
GPL
WaveSurfer
i
i
i
Tcl/Tk
lemezhely
[4]
GNUsound
i
n
i
GTK
memória
GPL
KWave
n [2]
n
n
Qt
memória
GPL
[1] Grafika nélkül is lefordítható. [2] Együttműködik az ALSA's OSS/Free emulációval. [3] Nem üzleti felhasználásra ingyenes,
szabadon terjeszthető. [4] Korlátozás nélkül felhasználható és terjeszthető.
A
© Kiskapu Kft. Minden jog fenntartva
Page 2
• Minták áthelyezése
• Sávok keverése
• Fájlok/sávok szinkronizálása
• Az időskála tömörítése/kiterjesztése
• Csúcsérték-eltolás
• Kiegyenlítés/szűrés
• Mintavételi frekvencia váltása
• Különböző időformátumok megjelenítése
• Egy fájl többféle nézetének a megjelenítése
• Több fájl egyidejű megjelenítése
• Független X/Y tengely szabályozás
• Maximális mintavételi érték megkeresése
• Az amplitúdó-burkológörbék különböző ábrázolás-
módban (db, peak, RMS) való megjelenítése
• Csúcspont és amplitúdó burkológörbék szerkesztése
• Változó sebességű visszajátszás
• A minták kinyomtatásának lehetősége
• Spektrum-analízis
Amint azt látni fogjuk, az ebben a cikkben bemutatandó
szerkesztőprogramok teljesítik ezeknek az alapvető elvárá-
soknak a túlnyomó részét, sőt, gyakran további egyedi lehe-
tőségeket, eljárásokat is lehetővé tesznek.
Az 1. táblázat a tulajdonságok egy másik sorát foglalja össze,
amelyek nagy része – bár nem mindegyik – csak a Linuxra
jellemző. A táblázatból azt is láthatjuk továbbá, hogy az itt
bemutatott egyes szerkesztőprogramok milyen módon te-
szik ezeket elérhetővé.
A mindennapi használat
Most pedig gondoljuk végig a hangszerkesztő programok
néhány felhasználási lehetőségét. Az alábbi lista semmi
esetre sem teljes, csupán azt mutatja meg, hogy én általá-
ban hogyan hasznosítok egy ilyen szerkesztőprogramot
a saját munkámban:
• Felesleges szünetek eltávolítása a felvételekből.
• Nagyméretű fájlok feldarabolása kisebb részekre.
• Normalizálás.
• Olyan hanghatások létrehozása, mint a zengés (reverb),
kórus vagy duplázás (flanging)
• A lejátszás sebességének csökkentése a hangmagasság
megváltozása nélkül.
• Recsegések és kattogások eltávolítása a felvételekből.
• A mintavételezési sűrűség megváltoztatása.
• A fájlformátum megváltoztatása.
• A frekvencia-összetétel megváltoztatása, szűrése, azért
hogy csillogóbb, vagy mélyben gazdagabb legyen.
• Zeneszerzés.
A lista még több tucatnyi művelettel kiegészíthető, minden
felhasználó talál majd valamilyen különleges alkalmazási
módot. Oktatói munkámban például nagyon hasznosnak
bizonyult visszajátszás sebességének megváltoztatása úgy,
hogy a hangmagasság közben ne változzon. A diákok gyak-
ran hoznak hozzám olyan felvételeket, amelyek nehezen
érthetőek, ha eredeti sebességen játsszuk le azokat. Ilyen-
kor az eredeti cd vagy mp3 fájlt wav formátumba alakítom
át, beolvasom az Snd szerkesztőprogramba, majd az eredeti
hangmagasság megtartása mellett egészen addig csökken-
tem a lejátszási sebességet, amíg minden egyes hangot tisz-
tán nem lehet érteni. Így sokkal könnyebbé válik a pontos
átirat elkészítése. Néhány szerkesztőprogram lehetővé te-
szi, hogy mindezt valós időben végezzük el, sőt, olyan is
akad, amellyel a beállított ismétlendő szakaszt a lejátszás
közben tetszőlegesen megváltoztathatjuk, ami rendkívül
hasznos.
A normalizálás egy fájl amplitúdóit emeli a viszonylagos
csúcspontjaira, így az összes amplitúdóérték a csúcspont-
hoz viszonyítva emelődik meg. A projektfájlok CD-re írás
előtti normalizálásával az egyes részek közti hangerőkü-
lönbségeket tudom kiegyenlíteni. A normalizálás a pro-
fesszionális felvételek előállításának is elterjedten alkalma-
zott előfeldolgozó művelete.
A hangszerkesztő programoknak jó hasznát vehetjük
a rosszul tömörített hangfájloknál is. Néhány szerkesztő-
program képes az mp3 és Ogg formátum közvetlen beolva-
sására, más programok viszont először átalakítják ezeket az
állományokat, és az eredményként kapott fájlt olvassák be.
Ezekkel az eszközökkel képes vagyok a felesleges szünetek
eltávolítására és a felvétel megsérült helyeinek kijavítására.
A hullámforma-nézetben ezek a helyek sérült vagy hiányos
görbeként jelennek meg. A fájl eredeti formátumba történő
15
2004. augusztus
www.linuxvilag.hu
Vezérfonal
1. kép Az alapértelmezett Snd
2. kép A cikkíró Sdn-je
© Kiskapu Kft. Minden jog fenntartva
Page 3
visszaalakítása előtt normalizálást és frekvenciakiegyenlítést
is szoktam végezni. Egy veszteséges tömörítéssel átalakított
fájl hangfájllá alakítása majd újbóli tömörítése nagyfokú
minőségromlással jár, ezért a szerkesztőprogram kiegyenlítő
eszközével újra visszaállítom a frekvenciaegyensúlyt.
A rendelkezésre álló helyen a bemutatásra kerülő progra-
moknak csak a legfontosabb vonásait tudom ismertetni, ezért
minden program esetén csak a kiemelkedő szempontokat
veszem figyelembe, a mélyebb megismeréshez saját kipróbá-
lással juthatunk majd el. Kezdjük a körsétánkat néhány,
Linux alá már régóta elérhető zeneszerkesztő programmal.
A zeneszerkesztő programok első hulláma akkoriban érte el
a Linuxot, amikor az OSS/Free volt a rendszer hangfelülete,
a Motif pedig egy vonzó grafikus eszközkészletnek számí-
tott. Ezek a programok nemcsak Linux alatti fordításra és fut-
tatásra készültek, hanem a különböző UNIX rendszerekre is.
Az Snd 7.0
Az Snd-t Bill Schottstaedt ügyeskedte össze, a fejlesztést
már a PDP miniszámítógépek korában elkezdte. Bár a prog-
ram tudomásom szerint 1996 óta létezik, a Linux támogatá-
sa csak 1997-ben született meg. Az Snd-t tekinthetjük úgy
is, mint egy különlegesen hatékony hangfájl-szerkesztő
programot, egy határtalanul rugalmasan programozható
hangszerkesztő eszközkészletet, vagy a Common hang- és
zenekörnyezet grafikus komponensét. A zenei programok
Common nevű családja tartalmazza Bill Schottstaedt
Common Lisp Music (szoftveres hangszintetizáló) és
Common Music Notation, valamint Rick Taube Common
Music (egy zeneszerzésre alkalmazható metanyelv) prog-
ramjait. Ezek olyan Lisp-alapú programok, amelyek beállí-
tásaik révén összetett interaktivitásra képesek. Az Snd haté-
konysága leginkább a Guile felhasználói felületében rejlik,
amelynek az alapja a Lisphez hasonló Scheme programozá-
si nyelv. Az Snd felhasználói felülete tartalmaz egy Listener
nevű ablakot, amelybe a felhasználó Guile-parancsokat ír-
hat be, ily módon testre szabva a programot vagy megvál-
toztatva a megjelenését.
A képernyőképekből látható, hogy az Snd milyen változa-
tosan beállítható. Az 1. képen az Snd Motif-változata látható
az alapértelmezett megjelenéssel. A 2. képen a felhasználói
felület már egy nagymértékben a saját beállításokra épülő
képet mutat. Megtörtént az új menük létrehozása a beépí-
tett DSP-modulokhoz és az LADSPA bővítményekhez, a szí-
nek és a háttér is egyéni beállítást tükröz, és néhány össze-
tett eszköz megépítése is megtörtént az Snd hanghatás-fel-
dolgozójához. A 2. képen látható az Snd által ábrázolt amp-
litúdó-hullámforma, az OpenGL-megjelenítővel együtt,
amely a hang spektrumát, a frekvenciaösszetevőit ábrázol-
ja. A különböző kijelzők saját, helyzetérzékeny (Context-
sensitive) előugró menükkel rendelkeznek, csakúgy, mint
a fájl kijelölt és nem kijelölt tartományai.
A hangszerkesztő programok közül az én kedvencem az
Snd, de biztosan sokan más véleményen lesznek. Ha egy ki-
csit megismerkedünk a Lisp nyelvvel, az Snd képességeibe is
nagyobb bepillantást nyerhetünk. Szerencsére az Snd részle-
tes dokumentációval segít át a tanulási folyamat nehézsége-
in. Előre elkészített beállítófájlok is rendelkezésünkre állnak
a testreszabás gyorsabb és egyszerűbb elvégzéséhez.
A MiXViews 1.30
Doug Scott MiXViews programjának 1.0 változata 1995-ben
jelent meg és ezzel az itt ismertetett programok legrégebbi-
16
Linuxvilág
Vezérfonal
5. kép Az Audacity
4. kép A DAP
3. kép A MiXViews
© Kiskapu Kft. Minden jog fenntartva
Page 4
ke címet szerezte meg magának. A MiXViews a kezdetektől
egy egyemberes projekt volt, melynek célja, hogy a UNIX
és Linux rendszerekhez jó minőségű zeneszerkesztő prog-
ramot biztosítson. A projekt továbbra is ebben az egyszemé-
lyes formában folytatódik, és – ennek ellenére, vagy éppen
ezért – magas színvonalon teljesíti a szerkesztőprogramtól
elvártakat.
A MiXViews megbízható programcsomagot kínál az alapve-
tő zeneszerkesztői teendők ellátására, és ezen felül van né-
hány olyan szolgáltatása is, amelyet nem találunk meg más
Linuxra írt szerkesztőprogramban. A phase vocoding
(beszédtömörítésre kifejlesztett kódoló eljárás – a ford.) és a lineá-
ris prediktív kódolás (LPC) olyan digitális analizáló-szinteti-
záló eljárások, amelyek inkább az olyan programok kellékei
szoktak lenni, mint amilyen a Csound vagy a Common Lisp
Music. Ezek az eszközök megvizsgálják a hang frekvenciáit
és amplitúdóértékeit majd egy különleges vizsgálati fájlfor-
mátumban tárolják azokat. A fájlok egy Csound-hoz hason-
ló programmal beolvashatóak, s ez a program egy független
eszközt kínál a fájlban tárolt frekvencia- és amplitúdó-
összetevők szabályozásához, mielőtt a kapott értékek alap-
ján a program újra előállítaná a hangfájlt. A MiXViews a sa-
ját LPC és a phase vocoder eszközeivel teljes körű szolgál-
tatást nyújt, ráadásul olvasni és szerkeszteni is képes
a Csound phase vocoder kódolójával előállított fájlokat.
A 3. képen láthatunk néhányat a MiXViews grafikus eszkö-
zeiből a phase vocoder és LPC-vizsgálati adatok szerkeszté-
se közben. Noha a működés hátterében álló elgondolás és
a matematikai megoldások meglehetősen riasztóak lehet-
nek, a MiXViews felülete kísérletezésre ösztönzi az embert
és magukat az eszközöket könnyen kezelhetővé és érdekes-
sé teszi.
Ha ki szeretnénk próbálni a MiXViews-t, erre az előre lefor-
dított bináris állományt javaslom. A program lefordítása
ugyanis egy kicsit trükkös, és egy kevésbé elterjedt grafikus
eszközkészletre (InterViews) is szükség van hozzá, érdeme-
sebb a bináris fájlt letölteni, amit azonnal használatba is ve-
hetünk.
A DAP 2.1.4
A DAP (Digital Audio Processor) Richard Kent programozó
hozzájárulása a több operációs rendszeren futtatható hang-
szerkesztő programokhoz. A MiXViews-hoz hasonlóan
a DAP grafikus felülete is egy viszonylag régi grafikus esz-
közkészletre, az XForms programkönyvtárra épül. A prog-
ram a MiXViews-ra hasonlít abban is, hogy a szerkeszthető
fájl méretének felső határa a rendszer memóriájának mére-
tétől függ. Másrészről viszont az AIFF-hangfájlok szerkesz-
téséhez a DAP rendelkezik néhány kivételesen jól kivitele-
zett hullámszerkesztő eszközzel. A program szolgáltatásai
közt megtaláljuk a DSP-modulok egy jól összeválogatott
gyűjteményét (amely Kai Lassfolk SPKit kódjának a kiter-
jesztése), és egy jól használható mono-sztereo illetve
sztereo-kvadro átalakítót.
A DAP néhány szerkesztőeszköze külön is említést
érdemel, főleg a Resample és az Edit/Mix menük alatt talál-
hatóak. A Resample menü az idő megnyújtásával vagy
anélkül kínál hangmagasság- és mintavételifrekvencia-
változtatási lehetőségeket, míg az Edit/Mix párbeszédabla-
kok (Mix és Mix Range) egy csinos grafikus szabályozóesz-
közt biztosítanak a kevert fájl amplitúdójának kiegyensú-
lyozásához. Az AIFF fájlformátum és ennek a ciklusok tá-
mogatására gyakorolt hatása az egész programon érezhető.
Például ha egy hanghatást alkalmazunk egy fájlon, a DSP
párbeszédpanele egy eszközt biztosít a ciklusok fenntartá-
sának és felszabadításának finomítására (4. kép). Bár a DAP
felépítése kicsit elfogult az AIFF formátum javára, azért ké-
pes RAW és WAV formátumú fájlok importálására és expor-
tálására is. Sajnos a DAP fejlesztése nem következetes.
A XForms-ra épülő grafikus felület felett már eljárt az idő,
és a fájlméret-korlát is komoly hátrány. A szerző elismeri
a DAP korlátait, de ha beágyazott hurokpontokkal rendel-
kező AIFF-fájlokkal kell dolgoznunk, a DAP még mindig
hasznos eszköznek bizonyulhat.
A szerkesztőprogramok következő csoportja a Linux hang-
gal kapcsolatos fejlesztéseinek újabb hullámához tartozik.
Ezek természetes környezetéhez tartozik a korszerű grafi-
kus felülettel ellátott eszközkészlet és az olyan Linuxos
hangrendszer-komponensek, mint az ALSA, a JACK és
a LADSPA. Fogalmilag is egységesebbek az elődjeiknél és
sok hasonlóságot mutatnak a Windows és Macintosh fel-
használók számára megszokott eszközökkel.
Az Audacity 1.1.3
Az Audacity az első képviselője ezeknek az újhullámos
Linuxos hangszerkesztő programoknak. A program C/C++
nyelven íródott, a wxWindows felületfüggetlen grafikus
eszközkészletet alkalmazza, és támogatja a natív LADSPA
jelfeldolgozó bővítményeket. Az újabb kiadásai emellett
megfelelnek a JACK követelményeinek is, s ezzel az
17
2004. augusztus
www.linuxvilag.hu
Vezérfonal
6. kép Az Audacity Envelope (burkológörbe) eszköze
7. kép A ReZound
© Kiskapu Kft. Minden jog fenntartva
Page 5
Audacity felhasználói számára lehetővé válik, hogy a prog-
ram bemenetét és kimenetét más, JACK-képességekkel ellá-
tott program felületével kapcsolják össze.
Az 5. kép az Audacity-t mutatja három, egyidejűleg meg-
nyitott állománnyal, amelyek egyike egy mono WAV-fájl,
a másik egy sztereo AIFF-fájl, a harmadik pedig a Sun AU
formátumában lévő fájl. Az Audacity képes MP3 és Ogg
fájlok importálására is. Hála az Ogg/Vorbis programkönyv-
táraknak az Ogg exportálás közvetlenül is működik, az
MP3 exportálás feltétele azonban egy felhasználó által
biztosított kódoló program. Az 5. képen működés közben
láthatjuk az Audacity natív frekvenciakiegyenlítő bővít-
ményét is.
Az Audacity grafikus szerkesztőeszközeit élvezet használni.
A 6. képen a burkológörbe eszközt (envelope tool) láthatjuk
az 5. képen látott egyik hangfájlra alkalmazva.
A különálló minták szintjén az Audacity rajzeszközei nagy-
mértékben megkönnyítik az amplitúdótüskék és egyéb
folytonossági hibák eltávolítását vagy kijavítását.
Az Snd-hez hasonlóan az Audacity is rendelkezik egy Lisp-
alapú programozást lehetővé tévő felülettel, amely Roger
Dannenberg Nyquist nevű alkotása. A Nyquist egy hang-
szintetizálásra és jelfeldolgozásra kifejlesztett nyelv, az
Audacity Effects menüje pedig ehhez kínál egy olyan promp-
tot, amely lényegében a Snd Listener-jéhez hasonlóan mű-
ködik. A felhasználó beír egy Nyquist-kifejezést a prompt
párbeszédablakába, megnyomja az OK gombot és amennyi-
ben a kifejezés értelmezhető, az Audacity végrehajtja az ak-
tív hangfájlon a kívánt műveletet.
Sokkal többet el lehetne mondani az Audacityről, mint
amennyire itt lehetőségem van. Szerencsére a program ke-
zelése könnyen elsajátítható, nyugodtan kipróbálhatjuk
önállóan is a képességeit.
A ReZound 0.9.0 béta
A színes felhasználói felület és kitűnő elrendezés teszi
Davy Zurham ReZound programját kellemes vizuális él-
ménnyé és könnyen használhatóvá. De a pofás külcsín
a legkevesebb, emellett ugyanis megtaláljuk a szerkesz-
téshez szükséges teljes eszközkészletet, kitűnő átviteli
szerkezeteket, néhány lenyűgöző beépített szűrőt, az
LADSPA bővítmények támogatását és egy egyedülálló
remastering/CD-író szerkezetet.
A 7. képen látható a ReZound három beolvasott fájllal, ame-
lyek egyikén éppen a Curved Balance eszköz dolgozik.
A Curved Balance a ReZound egyik remastering-eszköze,
amelyek közt találhatunk zajkaput, dinamikasűrítőt, erősítő
és normalizáló eszközöket. A ReZound egyéb szerkesztői
ínyencségeivel együtt ezeket az eszközöket használhatjuk
arra, hogy a tökéletességig gyúrjuk a hangot, mielőtt CD-re
kiírnánk. A ReZound még ahhoz is biztosít egy egyszerű
párbeszédablakot, hogy a kész munkát (a cdrdao program
segítségével) közvetlenül a File menüből írjuk CD-re.
A ReZound LADSPA-támogatása a Kjetil Matheussen által
írt LADSPA VST bővítmény (vst.so) alaptámogatásáig ter-
jed. Ennek a bővítmények támogatására írt bővítménynek
a használata egy működő, WINE-alapú felületet biztosít
a VST/VSTi bővítmények Linux alatt történő futtatásához.
A vst.so bővítmény jelenleg még a fejlesztés egy korai sza-
kaszában van, ezért a gazdaprogrammal való együttműkö-
dése nagyon ingadozó lehet.
A ReZound legfrissebb változata támogatja a JACK zenei ki-
szolgálót, amellyel a ReZound kapcsolódhat az egymással
párbeszédre képes hangfeldolgozó alkalmazások JACK-
hálózatához. További JACK-fejlesztések is várhatók, ilyen
többek között a hatás-előnézet, a zajeltávolító eszközök,
natív idő/hang skálázás és még sok egyéb szolgáltatás és
fejlesztési lehetőség.
A Sweep 0.8.2
Első pillantásra Conrad Parker Sweep programja nagyon
hasonlít a többi itt bemutatott újabb szerkesztőprogramra. Az
ALSA-képességek biztosítják a megbízható alapvető szerkesz-
tőfunkciókat, támogatja az LADSPA bővítményeket és tetsze-
tős és korszerű GTK-felülettel bír. Azonban a Sweep két szo-
katlan eszközt is kínál, amelyek különleges értékkel ruházzák
fel a programot. Az egyik a nemlineáris szerkesztés számára
a többszörös tartomány kijelölésének a lehetősége, a másik pe-
dig egy érdekes kis eszköz, amelyet Scrubby-nak neveztek el.
Egy hangfájlban a kijelölés megadása rendszerint úgy törté-
nik, hogy a kurzort a kijelölendő terület kezdőpontjára
visszük, megnyomjuk a bal egérgombot, majd azt nyomva
tartva elhúzzuk a kurzort a szakasz végéig. Ez a kijelölési
módszer általánosan elterjedt, az eddig bemutatott szer-
kesztőprogramok mindegyike ezt alkalmazza. Ezt teszi
a Sweep is, de lehetővé teszi többszörös kijelölések meg-
18
Linuxvilág
Vezérfonal
8. kép A Sweep
9. kép A Swami
© Kiskapu Kft. Minden jog fenntartva
Page 6
adását is. Tartsuk nyomva a C
TRL
billentyűt a kijelölés folya-
mán, és voilŕ, máris több szakaszunk van kijelölve várva
a további feldolgozást.
Az Invert Selection (kijelölés felcserélése) ügyes megoldást
kínál arra, hogy egy hangfájlban a hatások párbeszédjét
hozzuk létre. A 8. kép mutatja ennek az átalakításnak a kö-
vetkezményeit: megadunk egy többszörös kijelölést, alkal-
mazzuk a reverse hatást ezeken a szakaszokon, felcseréljük
a kijelölést (a kijelöltek válnak jelöletlenné és fordítva),
majd alkalmazzuk az LADSPA hatást az újonnan kijelölt
részekre. Élvezetes, hatékony és kreatív szolgáltatás.
A Scrubby a Sweep virtuális lemezjátszótűje, amely képes-
ségeit tekintve egy szabadon mozgatható lejátszófejnek fe-
lel meg, és olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyeket legin-
kább egy lemezlovas lemezjátszója esetén szoktak emleget-
ni. A Scrubby előadóeszközzé változtatja a Sweep-et, ami
egy hangfájl-szerkesztő programnál meglehetősen furcsa
tulajdonság. Egy képernyőképpel nem érzékeltethetjük
eléggé mindezeket a képességeket, ki kell próbálnunk
a programot és a saját szemünkkel és fülünkkel meggyő-
ződni az igazságról.
A Swami 0.9.1a
A soundfont (SF2) formátum egy olyan összetett hangfájl-
formátum, amelyben nem kizárólag a hangadatok tárolód-
nak, hanem a különböző hanghatásokra és az előadásra
vonatkozó szabályok is. A soundfont formátum megkerül-
hetetlenné vált a számítógépes hang világában, olyan alkal-
mazásokban lelve meg otthonát, mint a Csound, jMax,
Fluidsynth és még sok másik.
Amennyiben soundfont formátumban lévő anyagokkal sze-
retnénk dolgozni, kétségtelenül az eszközeink közé kíván-
kozik Josh Green Swami nevű programja. A Swami egy ki-
zárólag a soundfont formátumot kezelő szerkesztőprogram,
amely jól megtervezett grafikus felülettel, és egy sereg
hasznos szolgáltatással bír. Szerkeszthetünk már létező
hangfájlokat, vagy létrehozhatjuk a saját soundfont formá-
tumú fájljainkat a különálló minták szintjétől kezdve az
összetett hangszerekig. Arra is lehetőségünk van, hogy
megtervezzük és összeállítsuk saját soundfont-csoportja-
inkat. Rendelkezésre állnak az eszközök sebességét, átviteli
görbéjét, billentyűzetkiosztását, és modulátor-útvonalát be-
állító eszközök is. A Swami pontosan meghatározott célte-
rülete miatt már nincs igazán mit elmondani róla, első osz-
tályú, melegen ajánlott Linuxos programról van szó.
A WaveSurfer 1.5.7
A WaveSurfer-t Kâre Sjölander és Jonas Beskow alkotta meg
azért, hogy a beszédkutatásban megalkossák a legjobban
használható eszközt. A WaveSurfer egy tökéletesen használ-
ható általános célú hangfájl-szerkesztő, de különleges eré-
nyei akkor mutatkoznak meg igazán, amikor a beszéd vilá-
gában kell a hangot elemezni, ábrázolni vagy szerkeszteni.
A WaveSurfer a népszerű Tcl/Tk parancsnyelven és eszköz-
készlettel íródott, s így az arra késztetést érző felhasználók
számára teljes hozzáférést enged a program belső világába.
A WaveSurfer hangfeldolgozással kapcsolatos műveleteit
a szintén Kâre Sjölander által írt SNACK hangfüggvény-
könyvtár kezeli. A SNACK maga is kiegészíthető C/C++
nyelven írt felhasználói bővítményekkel.
A 10. kép a WaveSurfer egy egyszerű alkalmazását mutatja
a beszédelemzésben és -ábrázolásban. A főpanel a teljes
hullámban kiemelt részt jeleníti meg, a felirat-kijelző pedig
a hangzó fonémát jelzi. A felirat-sáv csak egy a WaveSurfer
beszédközpontú jellegzetességei közül. A többi közt talá-
lunk spektografikus megjelenítőket, hangmagasság-görbe
kivonást, és a támogatott hangfájl- és hangrögzítési for-
mátumok széles palettáját.
19
2004. augusztus
www.linuxvilag.hu
Vezérfonal
10. kép A WaveSurfer
12. kép A LaoE
11. kép A GLAME
© Kiskapu Kft. Minden jog fenntartva
Page 7
A GLAME 1.0.1
A GLAME fejlesztői a szerkesztőprogramjukban egy szo-
katlan tervezési filozófiát valósítottak meg. A GLAME
(GNU/Linux Audio MEchanics) fel van szerelve mindazok-
kal a hangszerkesztő képességekkel, amiket elvár az ember,
ezen felül egy hatékony hangszintetizáló és -feldolgozó
egységet is tartalmaz, melynek neve filternetwork (szűrőhá-
lózat). A filternetwork egy rajztáblát tartalmaz, amelyen
ikonok képviselik a hangszintetizáló alapegységeket, ezeket
összekapcsolva jön létre a hangszintetizáló vagy -feldol-
gozó lánc. Pillanatnyilag ezek az alapegységek lehetnek
oszcillátorok, burkológörbe-generátorok, szűrők, I/O-
modulok és LADSAP-bővítmények. Ha elkészült egy ilyen
szintetizáló hálózat, akkor futtatható, és valós idejű hang
vagy pedig kimeneti fájl állítható elő a segítségével további
feldolgozásra (természetesen a GLAME-ben). A hullámfor-
ma kijelzőjén jobb egérgombbal kattintva egy felugró menü
jelenik meg, amelyben megtalálható az Apply Custom me-
nüpont. Ezt kiválasztva a szűrőhálózatunkat alkalmazhat-
juk az éppen aktív hangfájlra, ami érdekes feldolgozási le-
hetőségeket kínál számunkra.
A 11. képen egy egyszerű példát láthatunk erre. A hullám-
forma-kijelzőben kijelölt részt egy olyan szűrőhálózattal
dolgoztuk fel, amely egy erősítővezérlőt, egy LADSPA kés-
leltető bővítményt és egy flanger-effektet tartalmazott.
A sáv-modulok és az alapértelmezett I/O-kapuk is a hálózat
részei, amelyek az eredeti bemenetet és a feldolgozott ki-
menetet képviselik.
LAoE 0.6.03 béta
Oliver Gäumann Layer-based Audio Editorja (LAoE,
réteg-alapú hangszerkesztő) egy újabb egyedülálló tervzé-
si filozófia hordozója. A szerkesztési munkafolyamat
a LAoE programban a következőképpen épül fel: létrejön
egy verem a hangfájlokból, majd ezután következik a kí-
vánt szerkesztési és feldolgozási eszközök megnyitása
a veremben lévő egy vagy több réteg (hangfájl) számára.
Első alkalommal nagyon furcsának tűnt a munkának ez
az újszerű megközelítése, de miután megértettem
a program szervezési módját, élvezni kezdtem az elren-
dezést és egy gyors munkamódszert sikerült kifejleszte-
nem a segítségével.
A LAoE külön jutalompontokat kap az eredetiségéért, amely
a spektrumkijelzőjén való közvetlen szerkesztési lehetőség-
ben nyilvánul meg. Egy, a felhasználó által definiált ecsettel
lehet az FFT-szűrés feletti területeket lefesteni, maga a szűrő
pedig finomabb felbontásra is beállítható. Az itt bemutatott
szerkesztőprogramok nagy része biztosítja a frekvencia-
összetevők tulajdonságainak megjelenítését, de csak a LAoE
teszi lehetővé a közvetlen spektrális szerkesztést.
A LAoE az egyetlen Java-alapú szerkesztőprogram az itt
bemutatottak közül. A 800 MHz órajelű gépemre – amely
nem igazán gyors gép a mai mércével mérve – feltelepítet-
tem a Sun JDK 1.4 változatát, s a LAoE felhasználói felüle-
tét minden szempontból gyorsnak és rugalmasan reagá-
lónak találtam.
A GNUsound 0.6.1
Pascal Haakmat GNUsound programja megjelenésében
szerény, tartalmában azonban annál gazdagabb. Itt is meg-
találjuk az alapvető szerkesztőeszközök teljes skáláját,
a LADSPA bővítmények támogatását, és néhány különleges
eszközt a hangfájlok kijelölésére, kiválasztására és megte-
kintésére. A GNUsound is alkalmazza a sávos szerkesztési
lehetőséget, ami azt jelenti, hogy egy folyamat során kijelöl-
hetünk fájlokat és azokat egy sok sávos magnó sávjaihoz
hasonlóan használhatjuk a keverésre.
A GNUsound egy másik ügyes megoldása a hanghatások
feldolgozásakor használt burkológörbe megvalósítása. A két
felhasználó által megadott burkológörbe közül az egyik ki-
jelölhető, mint a hozzá rendelt feldolgozási paraméter ve-
zérlőgörbéje, ezzel még dinamikusabb körvonalat adva
a hanghatás feldolgozásunknak.
Bár a GNUsound eredeti szándék szerint a GNOME alatti
futtatásra készült, minden gond nélkül sikerült egy Planet
CCRMA Red Hat 9.0 rendszer alatt lefordítanom és
a BlackBox ablakkezelővel futtatnom.
A KWave 0.7.0-1
A KWave már 1999 óta fejlesztés alatt áll, így valószínű-
leg inkább a tiszteletre méltó öregfiúk közé kellett volna
sorolni. Azonban a fejlesztőcsapat lépést tartott a célkör-
nyezetével, a KDE-vel, aminek korszerűbb megjelenés
és néhány érdekes továbbfejlesztés lett az eredménye.
Az új KWave is megtartotta az eredeti program törekvéseit
arra vonatkozóan, hogy a fájlok feldolgozása elsősorban
20
Linuxvilág
Vezérfonal
13. kép A GNUsound
14. kép A KWave
© Kiskapu Kft. Minden jog fenntartva
Page 8
grafikus eszközökkel folyhasson. A 14. képen láthatjuk
a KWave aluláteresztő szűrőjének szerkesztőablakát kiegé-
szítve egy feldolgozó-előnézeti lehetőséggel. A Listen
gombbal ciklikusan lejátszható a fájl vagy a kijelölt részlet,
miközben valós időben állítgathatjuk a szűrő paramétere-
it, ami egy igen jól használható szolgáltatás a hanghatások
teszteléséhez. A kedvenc eszközeim némelyike, mint pél-
dául az összegző szintézisgenerátor, nem került az eredeti
KWave-ből újraírásra. Ezek a szolgáltatások most szürkén
jelennek meg a menükben és nem elérhetőek, de a fejlesz-
tők tervezik ezeknek a funkcióknak a visszaállítását, to-
vábbi tulajdonságokkal kiegészítve. A GNUsound-hoz ha-
sonlóan a KWave által kezelt fájl méretének is korlátot
szab az elérhető memória mennyisége, de ezt leszámítva
egy remek kis szerkesztőprogramról van szó, amely
nagyszerűen megfelel a KDE környezetben mindennapi
használatra.
Záró megjegyzések
Remélem, cikkemmel sikerült felkeltenem az érdeklődést
a bemutatott programok némelyike iránt. Hiszitek vagy
sem, ezeken kívül is rengeteg hangfájl-szerkesztő progra-
mot lehet találni, itt csak a legnépszerűbbekre összpontosí-
tottam. A Linux Sound & MIDI Applications (Linuxos
hang- és MIDI-programok) honlap Soundfile Editors (hang-
fájl-szerkesztők) szakaszában teljes listát találhatunk
a Linux alatt elérhető szerkesztőprogramokról (lásd a háló-
zaton elérhető Kapcsolódó címek szakaszt).
Melyik a legmegfelelőbb? Ezt nagyon nehéz eldönteni.
Személy szerint az Snd iránt érzek nagy rokonszenvet
a programozhatósága miatt és a ReZound iránt a grafi-
kus felületének jólszervezettsége okán, de mindenkinek
saját magának kell kipróbálnia néhányat ahhoz, hogy
megtalálja az igényeinek leginkább megfelelőt. A legfon-
tosabb, hogy ne ijedjünk meg ha első ránézésre túl bo-
nyolultnak tűnik is némelyik program közülük. Közelít-
sünk úgy hozzájuk, mintha a GIMP-pel tennénk: próbál-
gassuk véletlenszerűen a szolgáltatásokat, amíg rá nem
jövünk, mit is csinálnak, és ne féljünk a visszalépés
gombot használni ha szükséges. Az ilyen típusú progra-
mok próbálgatása jó szórakozást nyújt, és kreatív csator-
nákat nyithat meg az emberben. Ha pedig létrehoztok
valamilyen megosztásra érdemes zenét, ne habozzatok
a tudomásomra hozni. Gyerünk, dobjatok össze néhány
élvezetes zajt!
Linux Journal 2004. június, 122. szám
21
2004. augusztus
www.linuxvilag.hu
Vezérfonal
Dave Phillips
Az Ohio állambeli Findlayben élő zenész,
tanár és író. 1995, a Linuxszal való első pró-
bálkozása óta aktív tagja a Linux zenei közös-
ségének. Ő a szerzője a The Book of Linux
Music & Sound (A Linux hangjának és zené-
jének könyve) könyvnek, valamint a Linux Journalban
megjelent számos cikknek.
© Kiskapu Kft. Minden jog fenntartva
